Berti új otthonra talál
Berti, a kis piros autó, régóta elhagyatottan állt egy külvárosi, csendes, szűk utcán. Őszi falevelek borították be a motorháztetőjét, a kerekei laposra eresztettek, a festékét itt-ott már rozsdafoltok marták ki. Egykor boldogan pöfögött gazdájával, mostanra azonban már senki sem tudta, mi történhetett vele, miért hagyták magára.
Egy ködös délutánon Walter, az öreg Oldsmobil lassan gördült végig az utcán. Sárga lámpái megcsillantak a nedves járdán, amikor észrevette Bertit. Hosszasan nézte, aztán halkan felsóhajtott, és felvonta a szemöldökét.
– Szegény kicsi – mormolta. – Nem maradhatsz itt tovább.
Elővett egy régi vontatókötelet a csomagtartójából, gondosan rákötötte Berti lökhárítójára. Aztán óvatosan elindult, vontatta magával a kis piros autót, ki a város szélére, onnan pedig rá egy keskeny erdei útra. Fák hajoltak föléjük, a kerekek alatt recsegtek az ágak, míg végül egy tisztáshoz értek. Ott, a sűrű lomb közepén állt egy különös, régi garázs. A rozoga falak között mintha mégis valami barátságos melegség rejtőzött volna.
– Itt jobb helyen leszel – mondta Walter, és lassan betolta Bertit a műhelybe.A garázs polcain régi szerszámok sorakoztak, a sarokban egy padlópolírozó bújt meg, a mennyezetről kampókon olajoskannák lógtak. Walter nekilátott a munkának. Óvatosan felemelte Bertit a szerelőaknára, és sorra kicserélte a berozsdásodott alkatrészeket. Közben Berty először csak félénken, majd egyre bátrabban kérdezgette:
– Mi ez a hely? És ki vagy te?
Walter megtörölgette a homlokát, és mesélni kezdett:
– Walternek hívnak. Régen ez a Garázs híres volt. Mindenféle járművet szereltek itt, kicsiket és nagyokat. Aztán a gazdáim modernebb műhelybe költöztek, engem pedig itt hagytak. Úgy gondolták, öreg vagyok már a nagy forgalomhoz, és a szállításom is csak teher lenne.
Berti úgy érezte, mintha a motorja is megkönnyebbülne. Már csak néhány alkatrész hiányzott, hogy újra útra kelhessen. Végül Walter alaposan kifényesítette a karosszériáját, a tükröket is tisztára törölte.
A kis piros autó először évek óta egyenesre emelte a kormányát, és mélyen beszívta a garázs olaj- és falevélillatú levegőjét. Úgy érezte, mintha újjászületett volna.
– Köszönöm, Walter – suttogta.
– Nincs mit, Berti. Itt új életet kezdhetsz – mosolygott rá az öreg Oldsmobil.
És ezen az őszi késő délutánon, hosszú idő óta először csendült fel a Varázs Garázs halk, barátságos zümmögése.
